Tizenheten kezdtük, egyetlen céllal: hogy az írás szenvedélyén átszűrve, színekre bontsuk a világot. Mára kinőttük a számot, de a prím oszthatatlanságában a mai napig osztozunk.

áthallás


StrippedScience
(Poór Viktor Soma képregényblogja)

Nem feltétlenül besorolandó – Besorolás alatt

2011.05.17. 09:17 tizenhét

 

Mindig érnek meglepetések és mostanában egyre gyakrabban. Számomra igen felemelő érzés megtapasztalni azt, mikor a közvetlen környezetemben vannak olyan emberek, akik rendkívül tehetségesek, és akikre emiatt valóban büszke lehetek.

Visszaemlékezni azokra az időkre, mikor még az óvoda udvarán hajkurásztuk egymást, vicces és egyben elgondolkodtató. Egy színjátszó szakkör és a közös gimis évek alakítottak ki egy „ősbarátságot” a Besorolás alatt nevű zenekar énekesnőjével. Jó érzés olyan emberekkel megismerkedni, vagy ismerni őket már régóta, akik valóban önerejükből, tiszta és őszinte lelkesedéssel törnek utat maguknak a zenei szakmában. Ugyanezt érzem a Kipu és most a Besorolás alatt esetében is. A kezdő zenekarok megismertetése és terjesztése fontos, mert mindig ott rejlik bennük a lehetőség, és amíg igényes a zene és a mondanivaló, addig van is mit átadni az embereknek. A tagok: Boros Luca - ének és vokál, Stahl László - basszusgitár, ének és vokál, Havasi „Presszer” Zoltán - egyik gitár, Simon Petra - másik gitár, Simon Csaba - dob, Papp Sámuel - billentyű.
 


A zenekar Pécs és Kozármisleny házasságából született 2010 nyarán. Itt is mókás a saját stílus meghatározása, ami nem más, mint kísérleti jazz-blues-soul-rock. Ebből némileg leszűrhető, hogy milyen zenét is játszik a csapat és talán a „Honnan a név?” kérdésre is választ ad. Saját bevallásuk szerint, akik inspirálják őket, azok Arlo Guthrie, Amy Winehouse, AC/DC, Sister Rosetta, Doors, Diana Krall, Aretha Franklin, Janis Joplin, John Lennon, Bob Dylan. Újabb érvek a meghallgatás mellett. A zenekar saját számokkal és feldolgozásokkal is operál. A myspace oldalukon már hallgatható a nemrég összerakott demó. Lehet csemegézni. Mint az már tőlem elvárható, vannak abszolút kedvenceim. Ezek a Stronger Than Me című Amy Winehouse szám és az Up above my head, ami eredetileg Sister Rosetta dala. Lucát nagyon régen hallottam már énekelni, de az még csak fiatalos, bohó, önmaga szórakoztatására történő performansz volt. Nem túlzok, ha azt mondom, némileg tátva maradt a szám ennyi év után. Szívet melengető, lelket balzsamozó hangzás. Kedvem lett volna bort nyitni és gyertyafénnyel megvilágított szobában ücsörögni. Nagyon jazz, nagyon soul, nagyon baba.
 

 

 

 

-den-
 

A bejegyzés trackback címe:

https://tizenhetmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr72877725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása