Tizenheten kezdtük, egyetlen céllal: hogy az írás szenvedélyén átszűrve, színekre bontsuk a világot. Mára kinőttük a számot, de a prím oszthatatlanságában a mai napig osztozunk.

áthallás


StrippedScience
(Poór Viktor Soma képregényblogja)

Filmajánló: Pénzcsináló/ Moneyball

2012.02.09. 10:17 tizenhét

 

Brad Pitt szinte csak jó filmekben játszik (néhány kivételtől eltekintve, mert például a Mr. és Mrs. Smith elvállalását a mai napig nem értem) és mesterien váltogatja a karaktereket (Blöff, Becstelen Brigantyk, Ha eljön Joe Black, Égető bizonyíték stb.). Személy szerint én sokkal inkább szerettem azokat a filmjeit, amikben nem amorózót játszik, ilyen film a Pénzcsinálók is, ahol egy 40-es, kicsit megkeseredett baseball menedzsert alakít.

Az igaz történet alapján készült mozi eredeti címe sokkal beszédesebb, mint a magyar fordítás, hiszen a moneyball eredetileg egy olyan labdasport menedzselési stratégia, ahol a játékosokat statisztika alapján válogatják össze. A történet szerint 2001-ben járunk, amikor is az Oakland baseballcsapata pénzügyi nehézségeit tetézi, hogy egyszerre három húzójátékosát szipkázták el gazdagabb együttesek. Billy Beane (Brad Pitt) csapata itt a süllyesztőbe is kerülhet, de új reményt ad neki a találkozás a Yale-en végzett közgazdásszal, Peter Branddel (Jonah Hill), aki állítja, hogy az alacsony büdzséből is össze lehet állítani bajnokcsapatot, csupán a játékosok statisztikáit figyelembe véve. A páros neki is lát csapatot építeni, csupa olyan játékos megkeresésével, akik egyáltalán nem favoritok, így viszont olcsón megszerezhetők. Ennek a merőben új stratégiának viszont mind a játékos-megfigyelők, mind az edző, Art Howe (Philip Seymour Hoffmann) ellenállnak. A szezon elindul, a meccsek sorra jönnek, és közben Billy Beane személyes történetét is megismerhetjük.

A film témája nekünk, európaiaknak, illetve olyanoknak, akik a baseballkultúrából nagyjából kimaradtunk, nem feltétlenül könnyen fogyasztható, és aki eddig nem értette a baseball szabályait, annak rossz hírem van: a film után sem igazán fogja, mert ugyan beszélnek róla, de olyan szinten, ahogy azt egy olyan országban szoktak, ahol értik a szabályokat.

A film nekem többet adott, mint egy sima baseballos történet. A dialógusok nem szájbarágósak, a sportjelenetek nem klisések, a karakterek pedig hús-vér emberek.

 

A film a 4 Golden Globe jelölésből egyet sem kapott meg, de a 6 Oscar jelölésből (legjobb férfi főszereplő, -férfi mellékszereplő, -film, -adaptált forgatókönyv és még két technikai) még megkaphat párat.

Rendező: Bennet Miller
Játékidő: 133 perc

 

- zibóka -

A bejegyzés trackback címe:

http://tizenhetmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr374083253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.