Tizenheten kezdtük, egyetlen céllal: hogy az írás szenvedélyén átszűrve, színekre bontsuk a világot. Mára kinőttük a számot, de a prím oszthatatlanságában a mai napig osztozunk.

áthallás


StrippedScience
(Poór Viktor Soma képregényblogja)

Egy komoly ember - A serious man (2009)

2010.11.17. 18:17 tizenhét

 

 

 

- Láttál valami jó filmet mostanában? - kérdezte egy ismerősöm.
- Aha, az új Coen filmet – feleltem.
- Azt a zsidósat? - kérdezte ismét.
- Azt – feleltem.
-Ú, az nekem nem jött be, a történet béna, tele van olyan dolgokkal, amit nem értettem - fejtette ki véleményét.

 

 

 

 

 

Viszont én halálra röhögtem magam rajta. Zseniális az egész, ahogy össze van rakva. Egy látványában is zseniális groteszk tragikomédia, amely egy ember életének széthullásán keresztül enged betekintést egy amerikai zsidó közösségbe.
Minneapolis kertvárosában járunk a ’60-as évek közepe-vége felé, ahol Lawrence Gopnik professzor (Michael Stuhlbarg) fizikát oktat a helyi egyetemen, csendes, kisvárosi életet él, nős, van két kamasz gyereke, és tagja a helyi zsidó közösségnek. Bátyja, Arthur (Richard Kind) a nappalijában él, szomszédja (Peter Breitmayer) rendszeresen belenyír a füvébe, a gyerekei megdézsmálják a pénztárcáját, felesége (Sari Lennick) bejelenti, hogy elhagyja, Larry egyik kollégájáért, Sy Abelmanért (Fred Melamed), rágalmazó leveleket írnak róla, az őrület pedig egyre fokozódik. Larry egy reálisan gondolkodó emberként hiszi, hogy mindenre van valami logikus magyarázat, hívő ember lévén pedig valami választ szeretne felülről, így felkeresi a város összes rabbiját (akik egyenként is megérnek egy misét) -Marshakot is -, hogy kérdéseire választ kapjon. Válaszok helyett pedig újabb és újabb pofonokat kap.

A karakterek hibátlanok; a főszereplőt apjukról, a kamasz fiút pedig magukról mintázták Coenék, akik a hatvanas években szintén Minneapolisban éltek, így gyökereikhez nyúltak vissza a filmmel.

Ismerősömnek annyiban mégis igaza van, hogy mivel a filmet erősen átszövi a zsidó szimbolika, egy zsidó kultúrát kevésbé ismerő ember nincs tisztában sok fogalommal,

ezért nem minden nyilvánvaló, de néhány kifejezést megtanulhatunk a film végére: aki eddig a zsidó kifejezések közül csak a bár-micvót, hanukkát, vagy a menórát ismerte, most azt is megtudja mi a get, és megsejtheti, hogy miféle szerzet lehet a dybbuk.
Coen-rajongóknak egyértelműen ajánlott és mindenkinek, aki szeretne őrületben tobzódni. Aki viszont nem szereti a groteszk humort, az ne nézze meg, unatkozni fog.

Az IMDb szerint 7,2/10; a Port.hu szerint 7.9/10.


Író, rendező, vágó és producer: Ethan Coen és Joel Coen
Zene: Carter Burwell
Operatőr: Roger Deakins
 

 

-zibóka-

A bejegyzés trackback címe:

https://tizenhetmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr432454380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.