Tizenheten kezdtük, egyetlen céllal: hogy az írás szenvedélyén átszűrve, színekre bontsuk a világot. Mára kinőttük a számot, de a prím oszthatatlanságában a mai napig osztozunk.

áthallás


StrippedScience
(Poór Viktor Soma képregényblogja)

napi1 – Egy észlelő naplójából XXI. rész

2011.02.21. 17:17 tizenhét

A világ leghidegebb helye

Ha az Uránuszt elhagyva hátrapillantunk, még láthatjuk a több mint 3 milliárd km-re világító Napot, melynek fénye ugyan még elér ilyen messzeségekbe, de melege már aligha. Húzzuk is össze télikabátunkat, mert nemsokára megérkezünk a Naprendszer leghidegebb részéhez, az utolsó bolygóhoz, a Neptunuszhoz. 

Ő az, aki már olyan messze kering Földünktől, hogy szabad szemmel nem tudjuk megpillantani. Már csak ahhoz is, hogy korong alakját észlelni tudjuk, közel százszoros nagyítás kell, felszíni részletekről pedig sajnos álmodni sem érdemes.

A Neptunusz felfedezése különleges helyet foglal el a csillagászattörténetben, ugyanis Johann Galle fedezte fel 1864-ben Urbain Le Verrier számításaira támaszkodva, aki az Uránusz mozgását megfigyelve következtetett a nyolcadik gázbolygó jelenlétére. Érdekes tény, hogy az égitestet annak idején (1613-ban) Galilei is észlelte, sőt, mozgását is megfigyelte, de semmilyen információt nem hagyott hátra, melyben bolygóként értekezett volna az égi jelenségről. Joseph J. Lefrancais de Lalande híres francia csillagász pedig a fenti felfedezés előtt 50 évvel szerkesztett csillagtérképet és –katalógust, melyben 47 700 csillagot jelölt meg. Azonban az egyik közülük a Neptunusz volt, melyre az adatok ellenőrzésénél fel is figyelt, mivel a bolygó mozgása miatt azok eltértek egymástól. Ő azonban ahelyett, hogy harmadszor is ellenőrizte volna a pályakoordinátákat – és rájött volna, hogy mi a helyzet –, a másodszorra mért adatot fogadta el, és írta a katalógusba. Pech.

A Neptunusz nevét a tengerek római istenéről kapta, aki a görög Poszeidón megfelelője, asztronómiai jele pedig az istenség háromágú szigonya. 

A bolygó kb. 30 CsE távolságra kering a Naprendszer középpontjától, összetételét tekintve közel áll belső szomszédjához, kéken virító színét ő is az atmoszféra metántartalmának köszönheti. Az Uránusszal ellentétben a Neptunuszra már jellemző a korábban megfigyelt jelenség, történetesen, hogy több energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. Ez a bolygó is rendelkezik egy folttal, ami a Nagy Sötét Folt, és természetesen ez is egy vihar, ami csupán 400 km/h-s sebességgel rendelkezik. Ez eltörpül a bolygó más részein száguldó 2200 km/h-s szelek mellett. A Neptunusz is rendelkezik gyűrűrendszerrel, mely négy tagból áll, és a felfedezésében részt vevő tudósok neveit viselik.

A bolygó 13 ismert holdja közül kettőnek van a gyűrűhöz fűződő terelő szerepe (Galatea, Desponia). A Jupiter és a Szaturnusz mellett a Neptunusz is rendelkezik retrográd keringésű holdakkal, mindjárt néggyel. Ezek közül is a legnagyobb a Triton, melyet annak idején, a bolygó felfedezését követő 17. napon már távcsővégre is kaptak. Átmérője nagyobb a Plútóénál, és ő az eddig ismert leghidegebb (38 K) égitest a Naprendszerben. 

Egy neptunuszi év közel 165 földi évig tart, ami azt jelenti, hogy a felfedezése óta 2010-ben ért körbe először. 250 évente 20 éven keresztül távolabb kering a Naptól, mint a Plútó, ami elnyújtott pályája miatt ilyenkor keresztezi a Neptunuszét.

-latyak-

A bejegyzés trackback címe:

https://tizenhetmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr962672955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása