Hiszem, hogy az Ősz gyümölcseiben lakozik a legtöbb zamat, hiszen hosszú hetek, hónapok lenyomata szunnyad bennük. Egyetlen pillanattal az elmúlás előtt még odaadják legjavukat, üzenve, hogy van mivel, és van miért kitartanunk. A sütőtök talán a legkülönb mind közül, hiszen lángoló, pogány színe mintha fricskát mutatna az elmúlásnak, a dér zúzmaradárdáinak.
Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem megálmodni a saját sütőtökkrémlevesemet, abban a koncepcióban gondolkodtam, hogy az őszi föld ízeit ejtem rabul, mindazokat, amelyek egy hideg, nyirkos-ködös estén segítenek élni. Azt hiszem, nem volt annyira egyszerű, mint ahogy hangzik, de végül született egy olyan koncepció, amit a „gyerekek” követelnek rajtam, amint a látóhatáron feltűnik az Ősz. Minden esetben nagy fazéknyi készül belőle, és mindig el is fogy, ami mégiscsak az egyik legszívetmelengetőbb köszönet a szakácsnak.
Az Olvasó a hozzávalókat böngészve láthatja: ez nem tréfa! Komoly tartalom, kiegészítő kenyérfalatokkal, tökéletesen megállja a helyét egytálételként is, ízei árnyaltak, a hozzávalók koncentráltságától függően mindig egy picit más arcát mutatja. Sűrűnek kell lennie! Melegsége szétárad a testben és még a legvacakabb napot is képes megmenteni; A-típusú evidenciával. Persze, főzzék csak végig a teljes menüt, mert mindegyik fogás megér néhány sóhajt…
A legelejére még egy jó tanács: a tököt mindig(!) süssük meg (nomen est omen) a főzés előtt, mert egészen más arcát mutatja, roppant zamatossá és koncentrált ízűvé válik a sütő melegétől…
Hozzávalók és elkészítés:
Leves:
- 1,2 kg sütőtök (megsütve!)
- 1 liter csirke alaplé (ha nincs türelme alaplevet készíteni, leveskockával is próbálkozhat)
- 0,5 liter víz
- 1 evőkanál vaj
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 3 szál újhagyma (kihagyható)
- 2 db közepes sárgarépa
- 1 db fehérrépa
- ½ zellergumó
- 1 közepes burgonya
- 1 db édes alma
- 1 db narancs
- 1 szál rozmaring
- 1 szárított madárcsőr chili paprika
- Só, bors, ízlés szerint
- 2-3 evőkanál méz
- Néhány evőkanál tökmagolaj vagy márványsajt morzsalék
Betolom a sütőbe 180 Celsius fokra a félbevágott, nagyobb darabokra szelt, magjától megtisztított sütőtököt. Ameddig a soron következő tennivalókat elvégzem, éppen meg fog sülni. Ezt követően előre összekészítem a hozzávalókat; ez egyfajta vj-féle misztérium játék, ahogy kis tálkákban ott sorakoznak a zöldek, zamatok. És hagymától zöldségig mindent megkóstolok, erre buzdítottam most Deniblut is, hiszen érezni akarom az ízeket, vagy hogy egyáltalán vannak-e ízek; itt dől el minden!
A hagymát vajon egy ág friss rozmaringgal elkezdem párolni. Amikor szép üvegesnek és jónak ítélem, 2-3 evőkanál mézet csorgatok bele és hagyom karamellizálódni. Eztán rádobom a sárgarépa-, fehérrépa- és zellerkockákat, egy-két percig összeforgatva az egészet. Felöntöm a csirke alaplével és a vízzel, és felforralom az egészet. Ha forr, gyöngyöztetve főzöm, miközben hozzáadom az alma- és burgonyakockákat. Sózom, borsozom, chilivel pikánsan csípőssé teszem, bele-belekóstolva, ahogy a föld ízeiből csodálatos leves születik. Ha megpuhultak a zöldségek, belekanalazom az időközben fantasztikusra sült, krémes, buján narancssárga és mézesen édes-karamelles sütőtököt.
Kihalászom a rozmaringágat a fazékból, majd beleteszem a levesbe a turmixkart és simává turmixolom a megpuhult alkatrészeket. Ha kész vagyok, lassú tűzön ismételt forrásig főzöm a levest és beleöntöm a kifacsart narancs levét. Ekkor jött el a habarás pillanata:
Habaráshoz:
2 dl tejszín
2 tojás sárgája
3-4 gerezd fokhagyma
¼ szerecsendió
A leves már sűrű, azonban a tejszín teszi igazán krémessé! A szobahőmérsékletű tejszínbe beleteszem a két házi tojás sárgáját, beletörök 3-4 gerezd fokhagymát és a frissen (!!!) reszelt negyed szerecsendiót. Most rögzítsük egy életre: krémleves soha sincs szerecsendió nélkül. Néhány merőkanálnyi levessel felöntöm, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjön, majd az egészet a fazékba öntöm és alaposan összekeverem utoljára. Nem szükséges tovább főzni, elkészült.
A tálaláskor néhány pikáns kenyérszeletet adok a leves mellé, így téve kompletté az élményt:
.jpg)
Pikáns kenyérszeletekhez:
- Ízlésünk szerinti kenyérszeletek
- Füstölt sajt
- Fekete olívabogyó
- Kakukkfű
- Bors
A kenyeret vékonyra szelem, ráteszek 2-3 fekete olajbogyót, meghintem bőségesen reszelt füstölt sajttal, kakukkfűvel és egy kevés borssal, majd a speckó arab edényembe teszem, ahol a sajt fantasztikusan ráolvad a kenyérre. Erre a célra a nagymamák kiszuperált szendvicskészítője is kiváló, de akár a sütőben is elkészíthetjük, pláne, ha grill funkció is megadatott.
Nincs is hátra más, mint körülülni a megterített asztalt, örülni az Ősznek, az életünknek és szépen bekanalazni levesünket!
Egészségünkre!
ui.(1.): A GasztroMacsók ötlete: ha nincs tökmagolajunk, morzsolhatunk a leves közepébe márványsajtot, ami egyfelől jól mutat benne, másfelől pikáns ízt kölcsönöz. Ha nincs kedvünk szöszölni a kenyerekkel, akkor a reszelt füstölt sajt mehet a tányér közepére, ami szintén egyedi hangulatot kölcsönöz az ételnek.
ui.(2.): Még mielőtt az Olvasó totál őrültnek nézné a szerzőt, az megjegyzi, mentve a menthetőt, hogy tényleg a fekete olajbogyó az igazi, a tányéron pusztán azért van zöld, mert az utolsó pillanatban derült csak ki, hogy a torkos manók az összes feketét fölfalták. Zölddel sem volt rossz, de mire újra fotózhattunk volna, a levesünk elfogyott... És bátran elküldhetik az Önök fotóját, avval a mennyei fekete bogyóval!
-vj-
RSS