Tizenhét

Purgo tabletta

A filoxéra (szőlőgyökértetű) 1875-ben tört be Magyarországra, és húsz év leforgása alatt a kötött talajú borvidékeinken - így Villányban is - szörnyű kárt okozott. Az ország szőlőültetvényeinek több mint fele elpusztult.

E járvány miatt elszemtelenedett borhamisítók leleplezésére akarták alkalmazni a fenolftaleint (közismert indikátor), mivel hozzáadását követően a hamis borok elszíntelenednének. De az alkalmazóik be szerették volna bizonyítani a vegyület emberi szervezetre való ártalmatlanságát, ezért nagy mennyiségben vettek be belőle.

 „A székletétek déltől este 10 óráig minden kellemetlen székelési inger vagy kólika nélkül nálam ötször, barátomnál négyszer ismétlődtek (...) a drasticumoknál tapasztalható kellemetlen mellék- vagy utótünet nélkül.” - számolt be 1900-ban az Orvosi Hetilapban Vámossy Zoltán farmakológus a fenolftaleinnel végzett önkísérleteinek folyományáról. A „tiszta, vizes, rendkívül bő ürülés” azért is számított örömteli eredménynek, mert akkoriban a patikusok a „kanalas” ricinusolajon és növényi kivonatokon kívül nemigen tudtak mást ajánlani a has puffadásra és székrekedésre.

Purgo termékismertető levelezőlap, Bayer Co.

Dr. Vámossy Zoltán (1868 Budapest - 1953 Leányfalu) orvosi tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte. Klinikai működése után az egyetem Gyógyszertani Intézetében dolgozott. Gyógyszerkutató munkásságának egyik jelentős eseménye és eredménye a fenolftalein hatásának a felismerése, és Purgo tabletta néven a gyógyászatba való bevezetése volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1920-ban levelező, 1949-ben rendes tagjai sorába vette.

A Purgo tablettát – amit ma leginkább műtétek előtti salaktalanításra használnak – 1937-ben vették hivatalosan lajstromba, egyebek mellett azért, mert a gyógyszerek törzskönyvezését Magyarországon csak néhány évvel korábban, 1933 elejétől írta elő egy belügyminiszteri rendelet.

- zsiki -