Lehetőségem nyílt arra, hogy az életmódrendszer magyarországi szakértőjével készíthessek interjút. Jilly Dávid fordította le és adta ki Ori Hofmekler Warrior Diet című könyvét, amivel jómagam körülbelül 8 hónapja ismerkedtem meg. Angolul is egy élmény volt, és miután elolvastam, egészségcentrikus emberként egyből ki is próbáltam. Bevált. Azóta is így élek.
„A helyzet az, hogy a többség valójában sosem olvasta a könyvet, és sosem alkalmazta igazán a WD alapelveit. Könnyű kimondani, hogy a program napi egyszeri evésre kötelez – ami pont arra jó, hogy minden, napi 3-6 étkezésen szocializált ember egyszerűen marhaságnak titulálja azonnal a könyv tartalmát. Nos, a könyv egyrészt nem ír napi egyszeri evést… Ahogy nem írt olyat sem, hogy abból és annyit ehetsz – amikor éppen ehetsz –, amennyit csak akarsz. Ír azonban alul- és túlevési ciklusról, és mindkét ciklushoz rendel olyan ételeket, amelyek a pontos logikai sorba illenek…” (Lakatos Péter Senior RKC)
Ki is Jilly Dávid? Mi volt és mi most az általad járt út, ami az egészséges életmódot illeti?
Kicsit lerágott csontnak tűnhet, de én egy elég kövér gyerek voltam. Ami azt jelenti, hogy nagynövésű, szép kerek. Igazából dupla akkora voltam, mint a két öcsém együttvéve. Természetesen ez mindig valami frusztrációt okozott, benne volt, hogy csúfoltak a suliban stb. és a motiváció, az valahonnan innen jött. Három éves korom óta folyamatosan sportolok. A szüleim először úszni vittek, ezt versenyszerűen csináltam hosszú évekig. Majd vízilabda 5-6 évig, később pedig NB2 kosárlabda, aikido, és mindeközben próbáltam megtalálni azt az étrendet, ami élvezhető. Én is végigcsináltam a 90 napos diétát, ami egy rendkívül rossz és tarthatatlan dolog. Rengeteget olvastam diétákról. Próbálkoztam szénhidrátmegvonáson alapuló étrendekkel, majd ezt követte a zsírok elhagyása. Tehát minden hülyeséget kipróbáltam, amiről manapság olvasni lehet. Pár éve ismerkedtem meg a kettlebell sporttal, és ennek kapcsán elolvastam Pavel Tsatsouline könyvét, a Kezd el a kettlebellt, amelyben volt egy utalás a Harcosok étrendjére és Orira. Egyből irány az amazon.com, megrendeltem a könyvet és elolvastam. Körülbelül a 20. oldal körül járva jött az ötlet, hogy ezt meg kell csinálni itthon, mert Ori egy olyan dolgot írt, amit muszáj megosztani az emberekkel. Nemcsak forradalmasít, és nemcsak abban segít, hogy iszonyat jól érezd magad tőle, hanem segít, hogy egészséges legyél. Mindezt úgy, hogy közben élvezed.
Pavel Tsatsouline (balra), RKC Chief Instruktorral, az RKC rendszer alapítójával
Röviden ennyi. A legfontosabb, hogy ez nem egy diéta, nem egy átmeneti dolog, hanem egy tartható és élvezhető életmód, ami teljesen magával ragadott és beszippantott. Iszonyúan nagyfokú szabadságot ad neked, mert azáltal, hogy nem kell a napközbeni étkezéseken aggódnod, jelentős terhet vesz le a válladról. Nem kell bekészíteni a reggelit, az ebédet, azon agyalni, hogy mit, mikor és mennyit egyél. Ehelyett napközben keveset, este pedig gyakorlatilag, „gyakorlatilag” kis túlzással, azt eszel, amit akarsz.
Valóban már a könyv olvasása közben elhatároztad, hogy ezt megosztod a magyar emberekkel, vagy ez igazán egy kicsit később körvonalazódott?
A könyvet 2008 októberében szereztem meg, és majdnem tisztán emlékszem rá, hogy egy januári napon, még a könyv olvasása közben határoztam el ténylegesen. Nyilván ebben benne volt az is, hogy folyamatosan kerestem a megfelelő étrendet és életmódot, amit ezzel sikerült is megtalálni.
Fel voltál készülve arra, hogy ha lefordítod könyvet és az életmód itthoni mentorává válsz, akkor az emberek majd hozzád fordulnak a kérdéseikkel? Tudatosult ez benned?
Többféleképpen lehetett volna ezt csinálni. Lehetett volna úgy, hogy lefordítom a könyvet, majd pedig „bekönyörgöm” egy kiadóhoz, ők kiadják, aztán úgy menedzselik ezt az egészet, ahogy akarják. Vagy lehet úgy csinálni, ahogy én csináltam. Pár barátommal összeálltunk, megalapítottuk a kiadót, mi adtuk, illetve adjuk ki a könyvet. Így biztos kezekben van, és a lehető legnagyobb odafigyelést kapja az egész. A másik dolog pedig, hogy így van egy ember, akihez az emberek bátran fordulhatnak a kérdéseikkel. Elképzelhető, hogy ha egy másik kiadó gondozásában jelenik meg a könyv, akkor nincs mögötte ilyen fokú támogatás. Elsődlegesen segíteni szeretnék a kezdésben. A könyvben rengeteg az információ, és mivel nekem már sok tapasztalatom van, sokat kísérletezgettem magamon, segíthetek az indulásban, vagy ha holtponthoz érkezik valaki. Mivel elég olvasott és felkészült vagyok a témában, így jelentősen le tudom egyszerűsíteni az embereknek. Rengeteget olvasok a témában, folyamatosan képezem magam, így nemcsak Harcosok étrendjével kapcsolatos kérdésekre tudok válaszolni, hanem olyanokra is, amelyek általában életmóddal és étkezéssel kapcsolatosak. Pont azért, mert a Harcosok étrendje egy életmód és egy alapkoncepció, ami nem feltétlenül az egyetlen, ami működik.
A könyv borítója
Miért is harcos az étrend? Mi az alapkoncepció?
Annak hatására, hogy nappal te csak zöldséget és gyümölcsöt eszel, elindul egy csomó hormonális folyamat a szervezeten belül, amelyek azt idézik elő, hogy sokkal éberebb, „agresszívabb” vagy, jó értelemben. „Életéhes” leszel, szívesen vágsz neki újabb kihívásoknak az életben. Felébreszt benned egy túlélő, „harcos” ösztönt. Ennek hatására mész folyamatosan előre, tevékeny vagy egészen napnyugvásig. Gyakorlatilag ezért Harcosok étrendje.
Félinformációkra alapozva ijesztőnek tűnhet „egész nap éhezni, csak este enni és akkor is pusztán egyszer”. Erről ugyebár szó sincs. Hogyan is működik ez az egész?
Valóban, ha egy mondattal kell jellemezni a Harcosok étrendjét, akkor az úgy néz ki, hogy nappal semmit, este pedig egy marha nagy kajálás. Természetesen ez szó szerint véve nem egészséges, és nem is erről szól a dolog. Aki így csinálja, az rosszul csinálja. A Harcosok étrendje az emberi autonóm idegrendszer működésére épülve azt ajánlja, hogy nappal alulegyünk és este pedig túlegyünk. Napközben a szervezet legfőbb feladata, hogy energiát termeljen abból, ami rendelkezésre áll. Ha folyamatosan étellel tömjük magunkat, akkor számtalan előnyös élettani folyamatnak elejét vesszük. Az emésztés, a tápanyagok beépítése, a regenerálódás pedig este, alvás közben történik. Ahhoz, hogy ez a folyamat tökéletesen menjen végbe, este kell ennünk.
Mit lehet és mit érdemes napközben enni?
Friss, „élő” dolgokat, amelyeknek kalóriaértéke egyrészt nagyon alacsony, másrészt tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal és enzimekkel. Ezek fiatalítják és feltöltik a szervezetet, illetve segítenek a méregtelenítésben. Nyers zöldségek és gyümölcsök. Minden olyan, ami megterheli, illetve túlságosan igénybe veszi az emésztést, az kerülendő.
Ha mégis így teszünk, akkor az az autonóm idegrendszer működésével ellentétesen fejti ki hatását. Ezért van az, a legtipikusabb példa, eszel egy nagy ebédet, de elég egy közepes mennyiség is, és utána legszívesebben mennél aludni egyet. Meg kell innod egy-két kávét, hogy visszatérj a normál kerékvágásba. Tehát napközben kizárólag zöldségek, gyümölcsök fogyasztása az elsődleges. Én például napközben csak gyümölcsöket eszem. Nekem személy szerint jobban esik napközben egy alma, egy ananász vagy egy grapefruit elrágcsálása, mint például egy paprikáé. Olyan napokon, amikor az ember kicsit erőtlenebbnek érzi magát, beleférnek gyorsan felszívódó, könnyen emészthető fehérjék is, mint például tojás. Nekem is vannak napok, mikor megeszem napközben két tojást. Emellett én rengeteg teát iszom. 2-3 liter lecsúszik naponta. Zöldtea, egyéb méregtelenítést, tisztulást elősegítő teák.
Félreérthető lehet a túlevés lényege is. Relatíve arról van szó, hogy este bármit lehet enni, korlátlan mennyiségben. Azonban ez is megkíván egy bizonyos fokú tudatosságot. Hogyan kell túlenni?
A Harcosok étrendje szerint van egy optimális sorrend az ételek elfogyasztását illetően, de alapvetően az emésztőrendszered is ezt diktálja. Érdemes az ásványi anyagokban és enzimekben gazdag, nyers, zöld, leveles ételekkel kezdeni. Saláta például. Ha ezeket szénhidrát vagy fehérje után eszed, akkor már nem úgy és nem olyan mértékben szívódnak fel, ahogyan az szükséges lenne. Fontos, mivel laksz jól. Ha megeszel egy nagy steaket és jó pár magot, utána már nagyon nem fogod kívánni a nyers salátát. Egyszerűbb a könnyed, lágyabb ízektől, az intenzívebb, „agresszívabb” ízek felé haladni az étkezés folyamán, mert visszafele haladva egyszerűen csak nem esik már jól. Tehát nyers zöldségekkel, salátával indítunk, majd pedig jön a fehérje, maga a főtt étel. Ez a két dolog fontos leginkább a szervezet számára a regenerálódáshoz, a sejtek újraépítéséhez. Ezek után adott napon lehet opcionálisan választani szénhidrát-, illetve zsírüzemanyag között. Itt a sorrend fontossága jön elő leginkább. Azáltal, hogy a szénhidrátok az étkezések utolsó részét képezik, sokkal lassabban kerülnek be az emésztőrendszerbe, így a vércukorszint nem emelkedik meg túlságosan és a hasnyálmirigyet sem terheli meg annyira. Meg aztán nem is eszünk belőlük túl sokat, annak okán, hogy már nem üres a gyomrunk. Az arányok a fontosak. A 20. és 21. század legnagyobb táplálkozástudományi tévedése, hogy az embernek 50-60%-ban szénhidrátot kell fogyasztania. Ez olyan fokú többletenergiát képez, amivel nem tudunk mit kezdeni. Hirtelen és egészségtelen módon emelkedik meg a vércukorszint, amihez az evolúció során nem szokott hozzá az emberi szervezet.
Ellentmondásos, de sajnos igaz, hogy az élelmiszeripar legnagyobb része az egészségtelen cukor és finomliszt előállításra épül. Szendi Gábor írja a Paleolit étrend blogjában, hogy gazdaságilag annyira meghatározó az egészségtelen ételek előállítása és szállítása, hogy munkahelyek tömeges megszűnését és hatalmas problémákat okozna, ha az emberek egyik pillanatról a másikra felhagynának például a cukorfogyasztással.
Hát igen. Ha megnézed világszerte, tömeges mennyiségben fogyasztunk gabonát is. Folyamatosan felvetődik, hogy helyettesítsük, na de mivel. Elképzelhető, hogy nincs, és nem is lesz rá esély, hogy más alternatívákra helyezve a hangsúlyt az emberek étkezése megváltozzon. Előfordulhat, hogy az emberi evolúció következő lépése az, hogy alkalmazkodunk az ilyen típusú ételekhez. Persze ez csakis tízezernyi év távlatában lehetséges.
Nyilván sokan keresnek meg a könyv megjelenése óta. Feltételezem, hogy egyaránt kapsz hideget is, meleget is. Mit tapasztalsz? Milyen az emberek hozzáállása, ha életmódváltásról van szó?
Hideget még nem nagyon kaptam, de nyilván eljön majd az az időszak is. Inkább a megdöbbenés és a kétkedés a jellemző. Ez is főként annak köszönhető, hogy rengeteg tévhitet tápláltak az emberekbe. Tipikus hozzáállás: „Nincs reggeli? Úristen, hogyan maradok életben estig?”. Én nem akarok mindenkit meggyőzni, nem akarok téríteni, hogy csak nyomom, nyomom, nyomom. Aki ebben lát valami rációt, és érzi, hogy nem teljesen tökéletes, ahogy a többség ma táplálkozik, és az evés ennél több örömöt kell, hogy adjon - hiszen egy ösztönös örömforrásról beszélünk -, akkor az egy idő után rátalál a módszerre. Sokan mondták azt is, hogy „Jéé, de furcsa, én alapból is eszem így.”, azaz nappal nem és este meg sokat. Csak ezen finomítani kell, nem mindegy, mit és mikor.
A Harcosok étrendje különös hangsúlyt fektet a test edzésére is. Evidens, hogy ez éhgyomorra történik. Sokakat elriaszthat az üres hassal történő edzés gondolata. Nyugtassuk meg őket!
Nagyon egyszerű. Mindig evolúciós szempontból kell megvizsgálni a dolgokat. Azért jutott el az emberi faj idáig, mert mindig remekül alkalmazkodott a környezetéhez, a körülményeihez az evolúció során. A fő szempont mindig a túlélés volt. Különböző stresszhelyzetekre a szervezet felkészül, „felszívja” magát, és így áll neki bizonyos folyamatoknak. Ilyen az is, mikor nincs elegendő táplálék, vagy „harcolni”, „menekülni” kell. A sejten belül és kívül olyan hormonális reakciók indulnak meg, amelyek megemelik a szervezet energiatermelő képességét és arra hegyezik ki, hogy ott abban a pillanatban, adott időben, adott helyen jobban tudjon teljesíteni, jobb esélyei legyenek a túlélésre. Manapság már nem kell a szó szoros értelmében „túlélnünk”, de ezt az állapotot bizonyos tevékenységekkel képesek vagyunk előidézni. Ilyen a napközbeni alulevés is és az éhgyomorra történő edzés is. Az ennek hatására aktiválódó hormonok késztetik a testet a zsírok üzemanyagként történő felhasználására.
Van-e tudomásod arról, beszélhetünk-e arról, hogy valaki egészségi állapotánál, vagy bármilyen egyéb oknál fogva nem alkalmas a Harcosok étrendjének követésére?
A Harcosok étrendjének az a lényege, hogy az ember idegrendszerével összhangban működik, és mivel egy faj vagyunk, ugyanúgy működik az idegrendszer, ugyanolyan ciklikussághoz alkalmazkodott, ugyanazok a hormonok dolgoznak mindenkiben, ezért ez azt feltételezi, hogy létezik egy bizonyos étrend, ami mindenkinél működik. Nyilván bizonyos igényeket testre kell szabni, de én úgy gondolom, hogy az ember biológiája, anatómiája szerint mindenkinél működőképes a Harcosok étrendje.
Kimondtál egy kulcsszót és ez sokakat megnyugvással tölthet el. A Harcosok étrendje rugalmas és személyre szabható.
Valóban, nem minden kötelező és kőbevésett előírás a könyvben felsorolt és fogyasztható ételek közül. A napközbeni alulevés során nagyon sokat tisztul a szervezeted, ezért az este elfogyasztott ételek után másnap reggel egy nagyon egyértelmű és világos jelzést kapsz a szervezetedtől, hogy az jó volt-e neki vagy sem. Megfelelő-e az energiaszinted, rosszul vagy jól érzed magad. Ha valami nem oké, akkor tudni fogod, hogy az előző esti kajálásból valamelyik összetevő nem volt igazán megfelelő a számodra. Ebben az esetben ezeket kiiktathatod a táplálkozásodból. Van erre egyébként egy nagyon jó módszere a Harcosok étrendjének. Van egy 1-2 hetes indító program, amivel az egész átállást el lehet kezdeni, és már itt is jelentős eredmények érhetők el. Az első hét lényege, hogy húst és zsírosat egyáltalán nem eszel az esti túlevés során. Könnyen emészthető ételeket fogyasztasz csak. Nyers és főtt zöldségeket, főleg keresztesvirágúakat, karfiolt, brokkolit, káposztát; ezek rengeteget segítenek a májnak a tisztulásban. Üzemanyagnak pedig vagy tisztán gabonát, vagy gabonát és hüvelyeseket keverve, a fehérjeforrás pedig a tojás legyen. Ez azért nagyon jó, mert a hús és zsír fogyasztása után, emésztéskor mindig keletkeznek olyan méreganyagok, amelyekkel a szervezetnek dolga van. A szénhidrát ebből a szempontból sokkal tisztább üzemanyag. Ez az első hét. A második héten az esti szénhidrát-üzemanyagot lecseréled csak magokra. Ezzel megtanítod a szervezeted a zsírüzemanyagra (magok, diófélék, avokádó...) történő átállásra. A harmadik héttől pedig egyesével beépítesz valami újat az étkezésedbe és megnézed, miként reagál a szervezet. Tehát egy olyan napot véve példának az első hétből, mikor nem eszel semmi nehezet, tojás helyett beraksz húst, aztán megfigyeled a reakciódat. Ezt napról napra, mindig más étellel eljátszod, és így gyönyörűen megfigyelheted, mit bírsz és mit nem. Ennek okán valóban nincs kötelező előírás az ételek típusait illetően.
Akkor ez a kéthetes „kúra” olyan, hosszabb ideje az étrend szerint élőknél is, mint amilyen például én vagyok, is működhet?
Persze. Bármikor, ha holtponthoz érkezel, és végigcsinálsz egy tisztító első hetet, akkor az rendbe rak. Én is időnként vissza-visszatérek rá. Pár nap után már mindig látom, és érzem az áldásos hatásait.
Jilly Dávid - egy fogás a háromfogásos vacsorából
Ori különös hangsúlyt helyez a bioélelmiszerek fogyasztására. Sokakat elkedvetleníthet, hiszen manapság nehéz és költséges megoldani, hogy állandóan bioélelmiszerek kerüljenek az asztalra. Befolyásolja-e ez az életmód eredményességét?
Ma még Magyarországon ez igen nehezen megoldható. Természetesen működik enélkül is, de a Harcosok étrendje igazából két szempontból forradalmasítja ma az étkezési szokásainkat. Az egyik, hogy azt mondja: Rosszkor eszünk. A másik pedig: Rossz dolgokat eszünk. Rengeteg méreganyagot viszünk be a szervezetünkbe azáltal, hogy nagyon feldolgozott vagy nem bioélelmiszereket eszünk. Azok az anyagok, amivel az élelmiszereinket kezelik a termesztés során, mosással nem fognak eltűnni például egy karfiolról. Bekerülnek a szervezetünkbe, és nagyon sok közülük rákot, egyéb betegségeket és zsírhízást okozhatnak. Elsődlegesen ezért érdemes a biót választani. Természetesen a Harcosok étrendje működni fog enélkül is, legalábbis a látható eredmények tekintetében, de attól még ezek az anyagok károkat okozhatnak a szervezetben. Úgy gondolom, már az is egy hatalmas előrelépés, ha te magad vásárolod meg az alapanyagokat (és itt fontos, hogy tényleg csak alapanyagokat, nem félkész termékeket), és te készíted el belőle a saját ételedet. Sokan nem tudják, de a zsír funkciója nem pusztán az extra kalóriák tárolása, hanem a bevitt méreganyagok is itt halmozódnak fel. Mivel ezek nem keringhetnek sokáig a véráramban, károsítva a belső szerveket, ezért a szervezetnek ezeket el kell pucolnia. Csak olyan helyre teheti őket, ahol minimális a keringés, és ez nem más, mint a zsírszövet. Ha pedig nincs elegendő tárolóhely, akkor maga képez zsírszövetet, hogy legyen hova pakolni.
Az információk, amelyeket átadtál, kellően részletesek és érthetőek voltak. Mindent megbeszéltünk, amit szerettem volna, sőt, némi kitekintést is kaphattunk a (lehetséges) távoli jövőt illetően. Még egyszer köszönet érte, hogy a beszélgetés létrejöhetett és sok sikert kívánok a továbbiakban!
P.S.: Gyakorló „harcosként” némileg elfogultnak tűnhet, ahogyan a Harcosok étrendjéről gondolkodom. Tudom, hogy nem köteleztem volna el magam mellette, ha tarthatatlan, időszakos vagy egyszerűen csak kellemetlen lenne ez az életforma. Letettem mellette a voksom egy életre. Nincs benne túlzás. Soha többet nem akarok máshogy élni, csakis így. Hatásait tekintve magamat állítanám példának mások elé. Még a kezdetek kezdetén felvettem Dáviddal a kapcsolatot, megosztottam vele személyes történetemet és nagy megtiszteltetésként az első lehettem, aki bekerült a „Sikersztorik” közé. Akik megnézik a képeket, láthatják, mit is sikerült elérnem egy élvezhető életmóddal, minden önsanyargatás nélkül. A Harcosok étrendje azzá teszi az embert, ami. Egészséges, esztétikus biomechanikai csodává, hogy aztán egész életét aktívan és tevékenyen legyen képes leélni. Nincs trükk, csak őszinte tudatosság és természetesség. A mostani út, amelyen a többség jár, reális és élhető opciónak tűnhet, hiszen 60-70 évre elegendő időt biztosít, hogy „élvezzük” az életet. De mit ér 60 év, teszem azt 90-100 évvel szemben? Mit ér 60 év, ha az utolsó 20 évben gyógyszereken kényszerül élni valaki, szemben azzal, hogy 90 évesen még ereje teljében, tudatosan éli mindennapjait? Út, akárcsak ember, sok van. Testünk az egyetlen és elsődleges tulajdonunk, amelynek csodáit minden egyes nap élvezzük. A létfenntartás legalapvetőbb szintjén védelme talán nemcsak lehetőségünk, de kötelességünk is.
-den-