A fagyöngynek már Krisztus előtt kétszáz évvel is varázserőt tulajdonítottak. Kelta papok használták először, azért tartották ezt a növényt csodálatosnak, mert bár nem volt gyökere, mégis zöld maradt a zord téli hónapok ideje alatt is. Az ősi kelták úgy hitték, a fagyöngy gyógyító képességekkel bír, ezért mérgek ellenszereként és az ártó szellemek ellen hívták segítségül. A római korban a béke jelképének tartották. A hiedelem szerint, az ókori Rómában, ha két ellenség útja egy fagyöngy alatt keresztezte egymást, azoknak le kellett tenni a fegyvert, és megölelni egymást. A skandináv országokban ezt a növényt Frigga, a szerelem istennőjével azonosították. Nagy valószínűséggel innen ered a szokás, hogy a fagyöngy alatt állót meg kell csókolni. Akik így tesznek, azokra hosszú boldogság és nagy szerencse vár a következő esztendőben.
Vegyetek egy csokorral, ki tudja kivel találkoztok alatta...