Tizenhét

Az idén megjelent, karácsonyi Michael Bublé lemez rögtön elvarázsolt. Ennek két oka van. Az egyik, hogy mindig is preferáltam az standard amerikai karácsonyi dalokat, főleg Frank Sinatra előadásában. Nekem szenteste napján a sürgés-forgás közepette mindig ezek a nóták szólnak a háttérben és akár hull odakinn a hó, akár nem, én boldog vagyok. Michael Bublé sokáig amolyan „félkedvenc” státusú volt a zene palettámon. Anno az Everything című dala miatt kedveltem meg, most pedig a Feeling good az, ami a reggeli buszozások alkalmával jókedvre derít. Szeretem a hangját, szeretem a kisugárzását, egyszóval megértem a nőket, akik rajonganak érte. 21. századi „Frank Sinatra”, annyira szent és lehet, hogy eretnekség csak és kizárólag Sinatra-val párhuzamot vonni, de nem tudok mit tenni, rá emlékeztet. A karácsonyi album vidám, a dalok közül egy-kettőt újra is értelmez, ezért úgy gondolom az ünnepi forgatagban jó lesz ezt hallgatva majszolni a zserbót és a bejglit. Mr. Bublé igényeset alkotott. Hallgassuk hát! 

- deniblu -