Tizenhét

Fattyak keringője

Mint azt korábban említettem, a Mars két természetes holddal rendelkezik – valamint három művel, de erről majd később. Név szerint Phobos – jelentése „félelem”, innen ered a fóbia szó – és Deimos, vagyis „rettegés”. A mitológia szerint ők a Mars és Vénusz törvénytelen kapcsolatából származó gyermekek. Gyermekeknek egyébként tényleg elfogadhatóak, hiszen a Deimos a Naprendszer legkisebb holdja 12,6 km-es átmérőjével, a Phobos pedig az ötödik legkisebb (22,2 km). Ugyanakkor szófogadónak is mondhatjuk őket, hiszen arcukat mindig az „apabolygójuk” felé fordítják, vagyis kötött keringésűek – hasonlóan a mi Holdunkhoz. 

A Naprendszerben a Phobos kering a legközelebb bolygója felszínéhez, kevesebb, mint 6000 km-re – a Hold maximálisan kb. 360 ezer km-re közelít meg minket. Egy marsi nap hossza szinte megegyezik egy földiével (24 óra 37,5 perc), azonban a Phobos 7,5 óra alatt meg is kerüli, úgyhogy egy marsi nap alatt kétszer kel és nyugszik. Ezen mediterrán életmódnak csupán az mond ellent, hogy keringési iránya retrográd, vagyis nyugaton kel és keleten nyugszik. De előzzük is meg a további képzavart és szögezzük le: a Phobos háromszor lassabban fordul meg a tengelye körül, mint ahogy kering a Mars körül, ezért a rá ható árapály erők miatt egyre közeledik a bolygó felszínéhez – minek következtében sokmillió év múlva becsapódik és megsemmisül. Mindkét hold rendkívül szabálytalan alakú, pályájuk megnyúlt, úgyhogy jogos a feltételezés, hogy valójában két befogott aszteroidáról van szó.

Érdemes egy rövid időre szétnézni a Mars felszínén is, hiszen itt található a Naprendszer legmagasabb hegye, az Olympus Mons, mely 27 km-re tör fel a vöröses atmoszférába. Keletkezésében szerepe van, hogy a marsi gravitációs erő csupán egyharmada a földinek. Ugyancsak itt található a Naprendszer legnagyobb kanyonrendszere, a Valles Marineris, mely 4000 km hosszú és átlagosan 7 km mélységű. A mindent beborító vörös szőnyeg pedig vas-oxid, vagyis rozsda. 

Mivel a Mars tengelydőlése hasonló a Földéhez, itt is megfigyelhetőek évszakok, bár ebben az esetben azok kétszer annyi ideig tartanak. A klíma periodikus változásának megfelelően a légkör 96%-át alkotó szén-dioxid télen szárazjégként megfagyva hozza létre az északi és déli jégsapkákat, melyek akár az adott félgömb feléig is kiterjedhetnek. Nyáron aztán ezek olvadnak és visszahúzódnak.

Természetesen itt is megtalálhatók a magyar vonatkozások kráterek formájában, mint Kármán Tódor, de a Mars térképén ráakadhatunk olyan településekre, mint Kalocsa, Paks, Eger, Igal és Bak.

-latyak-