Tizenheten kezdtük, egyetlen céllal: hogy az írás szenvedélyén átszűrve, színekre bontsuk a világot. Mára kinőttük a számot, de a prím oszthatatlanságában a mai napig osztozunk.

áthallás


StrippedScience
(Poór Viktor Soma képregényblogja)

napi1 – Egy észlelő naplójából XXIII. rész

2011.02.23. 17:17 tizenhét

Az alvilág felsorakozik

A Plútóról az eddigi cikkek során is többször tettem említést, többek között, hogy annyira kisméretű (2320 km), hogy több hold is nagyobb nála, valamint, hogy igen érdekes a pályája. Egyrészt a Naptól mért távolsága 30 és 50 CsE között változik, másrészt pályahajlása (inklinációja) több mint 17° az ekliptikához képest, ami a legnagyobb az összes naprendszerbéli bolygó közül. A keringési távolság változása következtében egy periódus alatt 20 évnyit tölt a Neptunusz pályáján belül.

1978-ban fedezték fel holdját, mely később a Charon nevet kapta az alvilág révészéről. Itt megállunk egy pillanatra, mert a Plútó és holdja közötti kapcsolat igencsak figyelemre méltó. Ugyanis mind az anyabolygó, mind a Charon forgási ideje megegyezik a hold keringési idejével, minek következtében mindketten állandóan ugyanazt az arcukat mutatják egymás felé. Ugyanakkor az is tény, hogy a Charon átmérője fele a Plútóénak, tömege pedig nyolcada. Ezen igencsak kismértékű eltérésnek köszönhetően a két égitest közös tömegközéppontja a Plútón kívül található – pontosabban a felszínétől 1200 km-re. Ebből következik, hogy gyakorlatilag egymás körül keringenek, úgyhogy akár kettős törpebolygó rendszernek is tekinthetők. 

Ezen utóbbi aspektus mellett szól, hogy 2005-ben a Hubble űrtávcsővel felfedeztek újabb két holdat a Plútó körül, mindkettő eltörpül a Charon mellett. A kisebb a Hydra nevet kapta a görög mitológiában szereplő szörny után, a nagyobbik, külső hold pedig a Nix elnevezést az éj görög istennőjéről. Ugyanakkor ügyeltek arra, hogy a kezdőbetűik megegyezzenek azon űrszondáéval, mely 2006-ban indult New Horizons névvel, és várhatóan 2015-ben éri el a Plútót és kísérőit.

Gondolom, nem okozok nagy meglepetést a kedves Olvasónak azzal a kijelentésemmel, hogy a Plútó nem a leglátványosabb égi célpont a hátsó kertben morfondírozva. Már a megpillantásához is elég nagy – 20 cm feletti – távcsőátmérő szükségeltetik, és kizárólag a mozgását tudjuk megfigyelni, az sem mondható gyorsnak. 

A következő részekben röviden bemutatom a Plútó törpebolygóként bolyongó társait, a későbbiekben pedig szóval illetem a már korábban említett kisbolygók népes családjait is.

- latyak -

A bejegyzés trackback címe:

https://tizenhetmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr82674731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása