A húsvéti hagyományok a tavasz ébredésének és a természet újjáéledésének motívumaival szorosan egybefonódtak. Ilyen a barka is, mely egyszerre jelképezi a tavaszi rügyfakadást, a megújulást és keresztény szimbólum is egyben. Virágvasárnapon majd kétezer éve a Jézust üdvözlő tömeg pálmaágakat lengetve fogadta a Megváltót Jeruzsálemben.
A magyar néphagyomány a fűzfélék még lombfakadás előtt virágba boruló ágaival, barkával helyettesítette a pálmaleveleket. A virágvasárnapon hazavitt szentelt barka a babona szerint csodatévő erővel bír: lenyelésével és elégetésével gyógyítottak, a barkás ággal vesszőzve varázsoltak. A barka az állatok közelében védelmet és sikert jelentett. A hagyomány szerint a szentelt barka megvédte gazdáját a villámlástól és az égiháborútól. Húsvét közeledtével megszaporodnak a vásárcsarnokban a barkacsokrokat áruló asszonyok, bár manapság egyre kevésbé bízunk a szentelt barka erejében… A húsvéti díszítés elmaradhatatlan kelléke maradt a hímes tojásokkal díszített barka ág.
A hímes tojás lehet festett, fúrt, patkolt... Aki igazi csodákra kíváncsi, a Míves Tojás Múzeumba látogasson el. Zengővárkonyban idén is sok szerettel várják ünnepi programjukkal az érdeklődőket!
- eszter -