Tizenhét

Álmosan ásít a hold
Ferde botos kobold
Kínál fázós követ,
Elgurult emlékeket
Melyből jövőt kötök
Köröttem, bennem egyikőtök
Elültetett apró nyomot
Melyből egyszer kihajthatok
Holnapok tépázott erdején
Tudom, a legelején
Utamnak morzsát hagytam még
Nem volt olyan rég
Mikor építeni kezdtem
S párszor megöregedtem
Önnön álmodásom alatt
S mi egyszer elapadt
Kút lesz megint, ha akarom
Még magamnak spórolom
Emlékeim, apró falatok
Vándorbotot ragadok
Elindulok képek erdejébe
Hátrafelé, a legelejére