Májusi reggelen a madárfütty, olyan akár a botox,
Ráncot feszít simára, de még egy helyben topogsz.
Merre repít a rigó hangja? Hol lenne most jó?
Csészét ölelsz reménykedve, nem jön szádra szó.
Májusi reggelen jól esik a papucs, lábad hűti a beton,
Szimpla talphoz csattanás, megrekedt jel a hálózaton.
A rügyek adnak példát, te is bontod léted, tudatod.
Időben indultál, ne aggódj! Eléred a buszt, ha akarod.