Tizenheten kezdtük, egyetlen céllal: hogy az írás szenvedélyén átszűrve, színekre bontsuk a világot. Mára kinőttük a számot, de a prím oszthatatlanságában a mai napig osztozunk.

áthallás


StrippedScience
(Poór Viktor Soma képregényblogja)

Vendégváró – Boeuf Bourguignon

2012.05.08. 11:17 tizenhét

 

Úgy adódott, hogy kemény munkával töltött hetek után végre visszatérhettem szeretett Hazámba, még ha csak rövidebb időre is. Már számoltam a napokat, hiszen annyi minden hívott haza… Csodálatos varázsa van annak, amikor az ember fia hosszú hetek-hónapok után újra a szülőföldre lép. Az utazás izgalma semmihez sem hasonlítható: út a repülőtérig, kellemes zene az autóban, majd amikor az emberi leleményesség eltépi a gravitáció láncait és a gép felfelé tör, fel a magasba… ez bennem mindig – a szó átvitt értelmében is – egyfajta emelkedettségérzést váltott ki, valamilyen meghatottságot. Aztán földet érünk, némi metrózás Budapesten, és már csak néhány órányi InterCity választ el attól, hogy magadhoz ölelhesd azokat, akiket a legjobban szeretsz… Reggel még Skandinávia (ami egyébként Laár András óta „szóba se jöhet...”), délután már szeretteid, barátaid körében ünnepelsz. Leírhatatlan… bűvös kontraszt.


 

Egy szónak is száz a vége, úgy adódott, hogy most én voltam a vendég. Otthon… édes Otthon.
Arra gondoltam, hogy meglepem a Családomat egy új fogással, egy francia különlegességgel, melyet már korábban kipróbáltam.
Krisztián barátommal nemrég éppen a Zrazy-val aratott sikereinkről beszélgettünk, amikor szóba került a pörkölt. Már mindketten fogytában voltunk az otthonról hozott házi törtpaprikának, amely nélkül egy igazi magyar perkelt vagy gulyás elképzelhetetlen. Cimborám erre meglepett: „Én főztem a napokban valamit... Ezt próbáld ki! Most sem fogsz csalódni.
Lelkesen mesélt a remek étekről, elmondta, hogy kissé a pörköltre hajaz, de talán…
Több se kellett, máris a szupermarketban találtam magam, az alapanyagbeszerző körút kellős közepén…
Otthon hasonló érzés…, hogy is lehetne mondani, stílusosan? …talán, ha már Franciaföld ízvilágában kalandozunk: dejá vu… Mit is kell vennünk hát?
 

 

Hozzávalók (4 főre):

80 dkg marhahús (felső comb vagy lapocka)
1 csomag bacon
10-15 db gyöngyhagyma
2 gerezd fokhagyma
2 db sárgarépa
1 fej nagyobb vöröshagyma
20 dkg champion gomba (minél apróbb)
étolaj
vaj
só (kb. 1 teáskanálnyi)
liszt (kb. 1,5 evőkanálnyi)
3 dl minőségi, száraz vörösbor
2,5 dl marhahúsleves vagy marhahúsleves kocka
paradicsompüré (1 evőkanál)
kakukkfű (¼ – ½ teáskanál)
1-2 db babérlevél

Köret (tetszés szerint):

Burgonyapüré
Párolt rízs
Burgonyakrokett

Salátához (ízlés szerint):

Paradicsom
Ecet
Balzsamecet
Cukor/édesítőszer

Petrezselyem

Elkészítése

A marhahúst 2-3 cm-es kockákra vágjuk, a hagymát felaprítjuk, a sárgarépát kb. 1 cm vastagságú korongokra szeleteljük.
A húst serpenyőben kevés olajon megpirítjuk, majd egy nagyobb fazékba öntjük levével együtt.
Szintén olajon, külön megdinszteljük a hagymát és a répát, majd mikor a hagyma már üveges, a serpenyő tartalmát a húshoz adjuk. Sóval és borssal ízesítjük. Egyenletesen meghintjük a liszttel (egy-másfél evőkanál), enyhe melegítés közben gondosan elkeverjük, hogy ne maradjon csomós.


 

Hozzáöntjük a bort és a húslevest (nem szégyen, ha ennek hiányában húsleveskockából készítjük el), a paradicsompürét szintén elkeverjük, végül babérlevéllel és kakukkfűvel fűszerezzük, belepréseljük a fokhagymát, majd fedő alatt kb. 3 óra hosszat főzzük, egyenletes, lassú tűzön… éppen hogy csak gyöngyözzön, rotyogjon.
Az idő alatt, míg alapanyagaink a forróság ölelésében költészetté olvadnak össze, megtisztítjuk a gyöngyhagymákat, előkészítjük a gombát (elég megmosni), felszeleteljük a bacont.
Fontos, hogy a gomba apró méretű legyen és csak a nagyobb fejeket vágjuk félbe.
Amikor már közel járunk a bűvös három óra végéhez, és a hús kellőképpen megpuhult, kezdődhet az utolsó felvonás.
Ismét serpenyőben, vajon megpirítjuk a gyöngyhagymát, óvatosan kevés vizet öntünk hozzá és addig sütjük, amíg meg nem lágyul. Ezután hozzátesszük a bacont és a gombát. Néhány percig, óvatos kevergetés közben sütjük, pirítjuk.
Az eredeti recept szerint a gyöngyhagymát külön készítjük el, és egy másik serpenyőben sül a bacon a gombával.

 


 

Mivel mindkét módszerrel elkészítettem már az ételt, bátran merem ajánlani, hogy a gombát és a bacont a hagymával együtt süssük. A gomba remekül magába szívja a vajat és különlegesebb zamata lesz, mintha pusztán a bacon zsírjában lubickolna.
Végül mindet hozzáadjuk az addigra már omlósra főtt húshoz. Óvatosan elkeverjük, majd még néhány percig hagyjuk főni, hogy az ízek és zamatok egymásra találjanak, összeérjenek.
Eközben elkészítjük a köretet. Burgonyapürével vagy rizzsel tálaljuk. Mivel nehezen tudtam eldönteni, melyik a jobb, tekintettel az ünnepi alkalomra, mindkettőt készítettem. Egy rendkívül elegáns, testes, száraz bordeaux-i vörösbort kínáltam hozzá.


Bon appétit!

 

-doktor fell-
 

A bejegyzés trackback címe:

https://tizenhetmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr674465854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása