Még egy utolsó pillantás
Még egy percet adj
Egy pillanat csupán
Hagyom: részekre szakadj
Úgy istenesen, igazán
Ülj még egyszer mellém
Csókot lehelj rám
Égő szikla nyúlj felém
Sárban fuldokló szivárvány
Májusfa lombja hull
Vacog már a tavasz
Belém marsz álnokul
Te gyenge és ravasz
Ember szülte talány
De csak halovány
Mása önmagadnak.
Mégis hogy gondoltad?
Nincs is már szavad?
Felpattansz és elrohansz
Üveggyöngyökre szétfakadsz?
Csak egy percet még!
Nekem bőven elég
Csak utoljára lássalak
S néma imával áldjalak.
RSS