Platni köré égett az élet minden bája, elveszett remények, odalett hit. Melyik, kinek a hibája? Kihez szóljon egy szép szót, ami átível a pörköltszaftos, ökölharcos esték felett? Kenyérmorzsa tapad mezítelen talpára, mert szegény pára, seperni rest. Rest in Peace a jólétnek. Pár házzal odébb mégis jól élnek. Menni kéne innen el, messze, a panelbe zárt Anti-Pécsből! Reggelente megfeszül a légcső, mert a füst kátránykertet fektetett hörgői ugarára. Ura mára elfeledte, milyen is volt egykor az asszony teste, mert megfeslett a jól megfestett jövő vászna. Szavak pattogtatnak ostort, felhasítva az önbecsülés tiszta anyagát. Titkon hívja a Megváltót, mert reggelente a buszon megváltott jeggyel, helyet a jólétben nem lel.
A Sparban arcába nyomják a prémium terméket, pedig még az S-budgetből is alig élnek meg. Lencsefőzelék a csőcselék étele, élete tétele: 3 napig esszük, mi az asztalra tétetett. Nincs pazarlás, nincs, nincs! Azt eszed, amit tegnap összenyámnyogtál! Így van a filmben is, ettől hangos a Bakterház. Ha az kell hát, hogy ne haljanak éhen, elmegy ő a gyárba is, csak fizessenek szépen. Végzettsége: ruházati eladó, de egy boltba sem vették fel avégett, hogy a pesti népek fiatalítani akarják a céget. Mit ér hát a szakértelem és a tapasztalat, ha egy instant nő arca jobban tapasztja a falat? Vállfázott igazságok sora festi fel sziszifuszi próbálkozásainak merev keresztmetszetét. Ha a Világ ebben a pillanatban esne szét, akkor is oly messze lenne még a szép remény. Gyöngyöket hány, szeme könnyben fullad vörösre. Valóban úgy fest, eltűnt ki volt egykor, örökre.
A munkaügyiben munka ügyében egy ültő helyében láthat megannyi hasonló sorsot, mert itt nem csak az ő orra alá törtek borsot. Látszik a bürokrácia feneketlen verme, ahol az Isten barma, ha akarna is, hiába kaparna ajtót, falat. Igazodj! - szól egy belső hang. Egy vesztes lehet, az is te vagy. Őt a lét minimuma nyomja maximumra. Dolgozzon a nép, de miképp? Hazaérve férje szánakozó tekintete várja. Párja ma sem talált munkát, eszik hát tovább a tavalyról maradt hurkát, amit a fagyasztó őrzött meg a disznóvágásból. Ennyit a nagy tervekről, a magasra hágásról. Szólna ő, de nem mer. Rézmozsárban összetört szíve darabokban hever. Behorpadt postaládában reklámújság helyett, nem érkezik, amire igazán vágyik, a támogatás és a szeretet. Kezében egy album képekkel tele. Szép leltára elkapott időnek, megőrzött pillAnatómia. Bámulja élete szervrendszerének részletekben elvesző atlaszát. Múltba tekintő szeme, ismét vörösre vált.
Egy kis különlegesség az USA-ból. Ez most nagy kedvencem.
Charlie Winston dala, ami többek között szintén hozzájárult a vers megírásához.
RSS