25 év az pont jó, olyan szexi, mert dupla és fél X-en áll az Életidő. Ítéletidő? Itt tél lett, de már kezdi bontani rügyeit a fa. Ürügyeit eltéve, elvégre az a közfelfogás, hogy a körforgás, mint egy kortárs szólánc, meg nem áll. Vagy mégis. Hallgatok, de nem el, szavam. Gyomorból felszökkenő savam, magvas gondolatokkal megvasalva tudatodban pusztít élőt és halott. Ha egyszer felocsúdok az eszmékből és világosan látom majd Világlátásom, nem lesz önmagamon megtermő bántásom. Átlátom sorsom verses lényegét, hogy én, eme legény vagyok:
Hússal teli, vadmalac vágta,
Fúr és túr a makkért, hátha…
Zavar alatt áll a feje:
Merre lesz a makknak helye?
Magyarázat: Születésnapomra írtam ezt. A magam részéről beleraktam mindent, ami most jellemez. Bár, lehet valamit kihagytam.
Ezt egy népművész ismerős készítette, külön nekem. Ebből a névre szóló konyhai eszközből csak 1 van a világon! Az értéke? Számomra felbecsülhetetlen.
RSS