A címem második feléért, ha mások nem is, a Barca és a Real drukkerei megköveznének. De tény, a két spanyol óriás nem lesz a pályán Münchenben május 19-én. A Chelsea és a Bayern drukkerek persze örülnek, de még a semlegesek közül is néhányan, akik egyetértenek azzal az állítással, hogy a sok Real-Barca miatt veszített az El Clasico a fényéből. Mindkét csapatnál lesznek olyan játékosok, akik kénytelenek lesznek eltiltás miatt kihagyni a döntőt. A fontosabb játékosokat mégis a Chelsea fogja jobban hiányolni.
FC Barcelona – Chelsea FC 2-2
A Chelsea az első londoni csapat lehet, aki megnyerheti a Bajnokok Ligáját. Korábban ők is és az Arsenal is buktak egy-egy döntőt. De a kékek ilyenre jelenleg gondolni sem akarnak. Hosszú idő után sorozatban három mérkőzést veszített el a Barcelona csapata. Ráadásul ebből az utolsó kettőt hazai pályán. Pedig a találkozó elején a katalán sztárcsapatnak állt a zászló. A török játékvezető kiállította az angolok csapatkapitányát, John Terry-t egygólos Barca vezetésnél, amit nem sokkal később egy újabb hazai gól követett. De az este csak utána kezdődött…
A Chelsea csatára, a spanyol Fernando Torres szerint a Barcelona a világ legjobb csapata, de nem mindig a legjobb nyer. Az érkezése óta elég gólszegény Európa- és világbajnok csatárral csak egyet tudok érteni.
Az elmúlt három év aranylabdását (2009, 2010, 2011) Lionel Messit, továbbra is átok sújtja a londoni kékek ellen, vagyis képtelen betalálni a jobbára Petr Cech által védet kapuba. Pedig most nyomós érv szólt a gránátvörös-kékek mellett: a már említett Terry kiállítása miatt az angolok több mint egy félidőt emberhátrányban voltak kénytelenek lejátszani. A kiállítás után Terry bocsánatot kért, hogy cserbenhagyta társait. Véleményem szerint a kiállítás csak erősítette a kékeket. Gondoljunk csak a 2004-es Monaco elleni elődöntőre, ahol a Chelsea került emberelőnybe, mégis kétgólos vereség lett a vége (3-1). Az angolok önbizalmát csak növelte a katalánok legjobbjának második kapufája, amit büntetőből „ért el”.
A három Chelsea játékos közül, csak A. Cole lesz ott a döntőben - legalábbis a pályán
Josep Guardiola együttese a Camp Nou-ban is fölényben játszott. Az Iniesta, Xavi és Messi nevével fémjelzett együttes 73 %-ban birtokolta a labdát. Xavi egymaga több sikeres passzt adott, mint az egész Chelsea. Köszönhető volt a mostani fölény annak is, hogy a Barca három védővel állt fel. Bár gyanítom, négy védővel sem lett volna ez máshogy. Sokan dicsérik Guardiolát mert három védőt küldött fel egy BL elődöntő visszavágóján, viszont véleményem szerint ez a felállás azt jelenti inkább, hogy tartott Di Matteo játékosaitól. Mielőtt megmosolyognátok, megmagyarázom. A felállás szerint, ahogy pályára küldte a csapatát Pep, három állandó védőt biztosított (Puyol, Piqué, Mascherano). Négy védő esetében pedig – ami Abidal betegsége miatt valószínűleg úgy festett volna, hogy Dani Alves, Puyol, Mascherano, Adriano – a két szélső szinte végig a középpályán tartózkodott volna, a két középső védőt magukra hagyva, ami egy Stamford Bridge-en korábban már látott kontra esetében akár bajt is okozhatott volna. Véleményemet (és hangsúlyozom: ez csak az én meglátásom) az is alátámasztja, hogy a sérülés miatt pályát elhagyó Piqué helyére beálló Dani Alvesnek Pep Guardiola folyamatosan magyarázta, mit is kéne tennie. Sérülése következtében Piquét estére korházba szállították megfigyelésre.
A túloldalon a kezdő tizenegy nem okozott meglepetést. Elől ismét az előző meccs gólszerzője Drogba kezdett, de ott volt: Lampard, Ramires, Cech, Ivanovic, Terry (már ameddig ott volt) és Fernando Torres is beállt csereként. Pályára lépését pedig egy gól követte.
A mérkőzés első helyzete a Barca számára adódott. Ez persze nem meglepő, ha a kapura lövési statisztikára pillantunk: 22-7. A katalán kiesés okát itt kereshetjük, ugyanis a kaput eltalált lövések aránya csak 5-3. Arról nem is szólva, hogy amióta Bajnokok Ligájának hívják a legrangosabb európai kupasorozatot (1992), nem volt még példa címvédésre.
A Barcelona már az első 10 percben kapuja elé szegezte az angolokat, ebbe sérült bele, a téli átigazolási időszakban a Bolton csapatától átigazolt Cahill is. Őt Bosingwa váltotta. Egy középső védő a túloldalon is kidőlt, Víctor Valdés ütötte el egy kijövetele alkalmával csapattársát, Piquét. A következő percek is helyzeteket hoztak, persze főleg hazai oldalról. Mire kissé csökkent volna a Barcelona fölénye, Busquets a 35. percben gondolta, kisegíti csatártársait és vezetést szerzett. Nem sokkal ezután a pesszimista Chelsea drukkerek fel is álltak a TV elől, miután a török játékvezető, Cüneyt Cakir kiállította Terryt, amiért beletérdelt Sánchezbe. A kiállítás jogosságát nem vitathatjuk, ráadásul teljesen fölösleges szabálytalanság történt, mivel a labda a közelben sem volt. Az eset következménye pedig egy Iniesta gól lett a 43. percben, amivel már a címvédő állt továbbjutásra. A félidő végén ismét jött egy Chelsea kontra, ahol újfent Frank Lampard passzolt a kilépő Ramires lábára, de a fürge brazil most nem kereste Drogbát. Egy pazar csellel átemelte a labdát Valdés fölött, ezzel a Chelsea a legutóbbi 13 BL-meccsén betalált. És ami ennél is fontosabb, a 2-1-re módosuló eredmény a 45+2 percben, melynek okán újra Di Matteo legényei lehettek boldogabbak.
A második félidőben is a Barca volt az erősebb. A játékrész elején Drogba, aki már alig bírta idegekkel, a 48. percben buktatta Fábregast. Viszont a tizenegyest az argentin Messi a felső lécre lőtte. Az elkövetkezendő 40 perc is jobbára a katalán támadógépezetről szólt – mindhiába. Ha az angol védők nem, akkor Cech kapus volt mindig jó helyen. A félidő hajrájában még született egy gól a címvédő részéről, de a török játékvezető les címén nem adta meg Dani Alves gólját – teszem hozzá – jogosan. A Törökországból érkező bírákra egy rossz szavunk nem lehet, Cüneyt Cakir kiválóan vezette a találkozót. Persze ő már megszokhatta a parázs meccsek hangulatát, főleg Isztambulban.
A Barcelonából senki sem tudott olyat nyújtani, mint tette azt néhány hónappal ezelőtt, talán ezért is próbálkozott Guardiola a fiatalokkal (Cuenca, Tello). A tavalyi döntő egyik gólszerzője, a sérült David Villa sokat segíthetett volna a hazaiaknak. Villa részvétele még a nyári EB alatt is kérdéses lesz, így érthető, hogy most képtelen lett volna pályára lépni. A végére már Drogba, aki nagyot harcolt mindkét meccsen, nem bírta erővel, ezért Torres váltotta. Ő megszerezte a 90+1 percben csapata második gólját, visszavágva a 2009-es kései Iniesta gólért. Nem mellékesen, a spanyol hosszú gólcsendjét törte meg. Talán kicsit enyhül rajta a nyomás, és ebben az iszonyatos hajrában képes lesz gólokkal segíteni csapatát.
Torres az eddigi legfontosabb gólját lőtte a Chelsea mezében
A Chelsea a nagy ünneplés közepette talán nem is gondolt rá, de a találkozó után Drogba óva intette a csapatot: ne szálljanak el. Különösen azért, mert négy meghatározó játékosuk, John Terry kiállítás, míg Braniszlav Ivanovics, Raul Meireles és Ramires sárga lapjaik miatt nem léphetnek pályára május 19-én Münchenben. Az, hogy egy csapat négy kulcsjátékost kényszerül nélkülözni a döntőben, rekordnak számít. A megbízott menedzser, Roberto Di Matteo az FA-kupa után újabb döntőbe vezette fiait. Sokan már azt szeretnék, ha az olasz, aki maga is játszott a csapatnál, jövőre is vezesse Lampardékat. A legutóbbi döntőbe jutást is edzőváltás előzte meg az angoloknál. Akkor az azóta már többször visszasírt José Mourinhót küldte el a csapat orosz tulajdonosa, Roman Abramovics. Idén André Villas-Boas-t, akit nyári érkezésekor még valósággal istenként tiszteltek, váltotta Roberto Di Matteo. Az olasz menedzser szerint a sikert annak köszönhetik, hogy mindig tudnak valami különlegeset nyújtani, szerinte ilyen volt Ramires gólja. Megjegyezném, a Barca is egy olyan csapat, amely rendszeresen váratlant tud hozni.
Sandro Rosell, a Barcelona elnöke is büszke a katalánok eddig elért eredményeire, és nem hibáztat a gránátvörös-kék csapatból senkit az elődöntőbeli búcsú végett. A kiesés által csak egyre erősebbek lettek azok a hangok, miszerint Pep Guardiola a nyáron elhagyja a Barcelona csapatát. Három nappal a mérkőzés után kiderült, hogy a legtöbbet nem is ezen a meccsen veszítette a Barcelona, hanem azzal, hogy a következő idénytől Josep Guardiola már nem lesz a katalánok edzője. A hírek szerint az eddigi másodedző, Tito Vilanova veszi át a csapat irányítását.
Andrés Iniesta és Fábregas egyetértett abban, hogy nem igazságos eredmény született. Cesc szerint sokkal jobbak voltak, rengeteg helyzetet dolgoztak ki, de a Chelsea játékstílusa gondot okozott nekik. Iniesta külön kitért Leo Messire, szerinte ő egy született győztes, és őt szabad legkevésbé hibáztatni. Az eddigi sikerek elsőszámú hőse valóban a kis argentin volt.
És Pep távozik...
Az angolok részéről Cech abban látta a sikert, hogy kétszer is betaláltak idegenben. Ashley Cole a csapatot dicsérte, hogy milyen mélyről álltak fel, de megjegyezte, szerencséjük is volt. Terry pedig elismerte, hogy hibázott és bocsánatot kért társaitól és a szurkolóktól. A válogatott angol védő úgy érzi, cserbenhagyta csapattársait. Véleménye szerint a klub rászolgált a sikerre, és bízik benne, a döntőben is Fortuna kíséri útjukat.
Bár a mérkőzés legvégén a Barcelona indulója csengett fel, a leghangosabb mégis a Blue is the colour, football is the game volt.
¤ ¤ ¤
Real Madrid CF – FC Bayern München 2-1
A Bayern jutott a döntőbe, miután jobban bírta az idegek harcát a Santiago Bernabéu Stadionban megrendezett BL elődöntő visszavágóján. Pedig a 80354 néző döntő többsége hazai továbbjutásról álmodott. A hazaiaktól C. Ronaldo, Kaká és Sergio Ramos is hibázott a büntető párbaj során. Így Robben és társai a Chelsea csapatával játsszák a finálét.
A spanyol fővárosban mindenki bizakodó volt a találkozó előtt. A hétvégén El Clasico-t rendeztek és a Madrid a Camp Nouban verte 2-1-re a Barcelonát, így szinte biztosan megnyerte a Primera Divisiont. A királyiak csak boldogabbak lehettek, miután kedden az ősi rivális elbukott a Chelsea ellen. Persze nem volt mindenki ilyen bizakodó. José Mourinho felelevenítette, hogy ő már két elődöntőt is elbukott (2005, 2007) egykori klubjával a Chelseavel. Mindkétszer az angol Liverpool tört borsot az orruk alá. A németek vezetőedzője, Jupp Heynckes a mérkőzés előtt azt mondta: csapata egy-két gólra jó lehet Madridban is – egy összejött, ez pedig elég volt a döntőhöz. Tavaly még a Bayer Leverkusen-t irányító Heynckes 1998-ban Bajnokok Ligáját nyert a Real Madriddal az olasz Juventus ellen.
A mérkőzésnek magyar vonatkozása is volt, hiszen Kassai Viktor és kollegái vezették a találkozót. Kassai két partjelzője Erős Gábor és Ring György, illetve további segítői Fábián Mihály, Vad István és Bognár Tamás voltak. A nemzetközi sajtó összességében meg volt elégedve a magyarokkal. Kassainak persze ez nem volt már új terep, hiszen ő vezette a 2008-as Olimpiai Játékok labdarugó döntőjét (Nigéria-Argentína 0-1), a 2010-es Világbajnokságon az egyik elődöntőt (Spanyolország- Németország 1-0), és persze a tavalyi BL döntőt a Wembley Stadionban (Barcelona – Man. Utd. 3-1).
Kassai Viktor jól vezette a találkozót
A Real már a 6. percben megszerezte a vezetést C. Ronaldo büntetőjével. Ezek után a Bayern lehetőségei alapján egyenlíthetett volna, de a döntő pillanatokban hibáztak a bőrnadrágosok. A vendégek helyzete a 14. percben kilátástalan volt, hiszen a királyiak portugál ásza meglőtte második gólját a meccsen. A következő tizenegyest a magyar játékvezető a Münchennek ítélte és ezt Robben be is lőtte a 27. percben. A büntetőt egy Pepe szabálytalanság előzte meg Mario Gomez-zel szemben.
A második félidő elején Gomez egy helyzettel jelezte, komolyan gondolják a döntőt. Mindkét csapat el akarta dönteni a továbbjutás kérdését, így folyamatos támadásokat eszközöltek. Ahonnan csak lehetett, Ronaldo tüzelt. A mérkőzés végén Gomez majdnem meglőtte a döntőt érő találatot, de elügyetlenkedte. A hosszabbítás legfontosabb momentuma, mikor Kassai Viktor nem adott büntetőt Granero esésénél. Jól döntött, a spanyol csak feldobta magát, ami egy sárga lapot ért. Granero persze nagyobb sikert is elérhetett volna, ha gondol arra, hogy amikor egy kicsit meghúzzák a mezét hátrafelé, akkor bizony nem előre kell esni.
Egy újjabb csalóka kép, nem Robbenék buktak el
A büntetőpárbajt pedig a németek bírták jobban, és a három hibázó Real játékosnak köszönhetően ők játszanak a fináléban, ráadásul hazai pályán. Miután a másik elődöntőben Messi, a Real - Bayern meccsen pedig C. Ronaldo és Kaká is kihagyták a maguk büntetőjét, a legutóbbi öt Aranylabda győztese hibázott. A királyiak részéről csak egy legény volt talpon a vidéken, azaz mindössze Xabi Alonso talált be 11 méterről. A németektől az egykori madridista Robben, Alaba, Gomez és Schsweinsteiger volt eredményes. Érdekesség, hogy Arjen Robben a döntőben is egy volt csapatával találkozik a Chelsea révén. A londoniakkal két bajnoki címet is nyert (2005, 2006). A két kapus Manuel Neuer és Iker Casillas minden elismerést megérdemelnek. Mindkét portás 2-2 büntetőt fogott, Sergio Ramos ugyebár fölé lőtte.
Uli Hoeness, a Bayern elnöke elképesztő meccsről beszélt. Elmondása szerint még sosem látott ennyi helyzetet hozó meccset. Talán meg kellett volna néznie a másik elődöntőt is.
José Mourinho azt mondta, döntőbe akartak jutni, és nem magát, hanem játékosait sajnálja elsősorban. Továbbá megjegyezte, ha ők már nem lehetnek ott, volt klubjának a Chelsea-nek fog drukkolni. Abban a döntőben ahol, nem csak az angolok lesznek kénytelenek hiányolni néhány játékosukat. A németektől nem lehet ott Luiz Gustavo, sem David Alaba, aki maga is gólt lőtt büntetőből, de a német válogatott védő, Holger Badstuber sem.
A kép szokásos- Ronaldo (balra) síratja a döntőt
Arra, hogy egy csapat hazai pályán játszhasson BL/BEK döntőt, csak egyszer volt példa. A Bruno Conti nevével fémjelzett AS Roma 1984-ben fogadta a Liverpool csapatát, ahol nem kisebb nevek léptek pályára, mint Kenny Dalglish, Ian Rush vagy Graeme Souness. A döntőt az angolok nyerték büntetőpárbajt követően.
2012. május 19-én pedig vigyázó szemetek Münchenre vessétek, hiszen ott rendezik a 2011/12-es Bajnokok Ligája döntőét a Chelsea és a Bayern München között.
A fotókat a www.nemzetisport.hu oldalon találtuk.
-jane doe-
RSS