Robert Merle általában politikai hangvételű könyveiről ismert (Két nap az élet, Mesterségem a halál, Malevil). Ebben a kötetében is szerepet kap a politika, de a hangsúly teljesen máson van: a férfi-női kapcsolaton, csak nem úgy, ahogy általában. A regényben a női lesz az erős, a férfi pedig a kiszolgáltatott nem.

A nyolcvanas évek USA-jában a történet elején a neurológus dr. Martinelli tájékoztatja az Egészségügyi Minisztériumot, hogy a frissen felfedezett encephalitis16 vírus veszélyesebb, mint azt gondolták: az ivarérett férfiakra halálos veszélyt jelent. Figyelmeztetését nem veszik komolyan, ezért a férfiak tömegei úgy hullanak, mint a legyek, aminek számos következménye lesz. A nők az élet minden területén átveszik a hatalmat: a politikában (az elnök egy feminista nő lesz, Bredford), a gazdasági életben, a hadseregben mind-mind nők teljesítenek szolgálatot. A férfiakat, akik megmaradtak, és akik valamiért értékesnek számítanak még egy feminista világban is, vagy táborokba különítik el, ahol (látszólag) védelmet kapnak, vagy kasztrációra kényszerítik őket (hiszen a vírus csak a nemzőképes férfiakat támadja). Főhősünk, Martinelli doktor saját kutatócsoportot és infrastruktúrát kap az egyik ilyen táborban, hogy a vírus ellenszerét kutassa, de mivel a férfiak a társadalmi ranglétra legaljára kerülnek, számos tényező bonyolítja kutatásait. Később számára is kiderül, hogy nem minden arany, ami fénylik, hiszen fokozatosan megtudja, hogy a védett zónán kívül a heréltek engedelmesen szolgálják női főnökeiket; a magányos férfiakat tűzzel-vassal üldözik, kamaszlányok megkötözött aggastyánokat kényszerítenek erekcióra. Főhősünk közben megtalálja az ellenszert, jobban mondva kikísérletezi, de az általa megtudott információkból nyilvánvalóvá válik számára, hogy kutatás ide vagy oda, a táborból ez sosem fog kikerülni. Amikor már a doktor éppen feladná, a nők között mégis szövetségesekre talál: a feministák liberális szárnyának köszönhetően sikerül megdönteni a bredfordi feminizmust. A helyzet azonban csak relatíve javul: az új irányzat még kifejezettebb matriarchátust valósít meg, s az anyakultuszt állítja az ideológia középpontjába, Martinelli doktorra (és a megmaradt nemzőképes férfiakra) pedig újabb feladatok várnak.

A regény szövevényes, cselekménydús, E/1-ben írt utópisztikus történet, amelynek részei néhol komikusak, néhol tragikomikusak, szemléletes megfogalmazásban. Élvezettel olvastam a könyvet, ezért az írónak még legalább egy könyvét biztosan kézbe fogom venni!

- zibóka -